"Egy asszony, aki mellére csecsemőt szorított, azt mondta: Beszélj
nekünk a Gyermekekről.
És ő így szólt:
Gyermekeitek nem a ti gyermekeitek.
Ők az Élet önmaga iránti vágyakozásának fiai és leányai.
Általatok érkeznek, de nem belőletek.
És bár véletek vannak, nem birtokaitok.
Adhattok nekik szeretetet, de gondolataitokat nem adhatjátok.
Mert nekik saját gondolataik vannak.
Testüknek adhattok otthont, de lelküknek nem.
Mert az ő lelkük a holnap házában lakik, ahová ti nem látogathattok
el, még álmaitokban sem.
el, még álmaitokban sem.
Próbálhattok olyanná lenni, mint ők, de ne próbáljátok őket olyanná
tenni, mint ti vagytok.
tenni, mint ti vagytok.
Mert az élet sem visszafelé nem halad, sem a tegnapban meg nem reked.
Ti vagytok az íj, melyről gyermekeitek eleven nyílként röppennek el.
Az íjász látja a célt a végtelenség útján, és ő feszít meg benneteket
minden erejével, hogy nyilai sebesen és messzire szálljanak.
minden erejével, hogy nyilai sebesen és messzire szálljanak.
Legyen az íjász kezének hajlítása a ti örömetek forrása;
Mert Ő egyként szereti a repülő nyilat és az íjat, amely mozdulatlan."
Bogim, Rékám, Bendém a mi családunkat választotta.
Örülök, hogy az anyukájuk lehetek. :)))
Örülök, hogy az anyukájuk lehetek. :)))
Ez az elmélkedés vezérli nagyon sokszor a gyerekeimhez való hozzá állásomat.Jó volt újra olvasni.:)
VálaszTörlésDe jóóó volt olvasni az elmélkedést......és vajon odaadhatom-e az anyósomnak, aki teljes mértékben rátelepedett az utolsó fiára és le is birtokolta az életét.....
VálaszTörlésSzerintem mindezt csak az az ember értheti meg, aki nem önző módon szereti a gyermekeit és az a fontos , hogy támogassa őket a saját útjuk, a saját feladatukhoz vezető időszakban....... és biztos nem lesz egyszerű a leválás, de tudom és látom , hogy milyen szerencsétlen és egészségtelen az a viszony , mikor nem nőhet felnőtté a gyermek , akit nem engedtek el idejében.......
ez csodálatos volt!
VálaszTörlés